Olyankor mérgeskedik az ember, főleg, ha nem csak úgy csöpög, hanem rendesen. Az én motoromból mióta megvettem, kisebb-nagyobb mennyiségben folyt az olaj, és nem tudtunk rájönni, honnan, miért. Nagyobb lélegzetvételű feltárásra pedig - sajnos - nem került sor. Illetve, dehogynem. Hihetetlen, de már négy éve, hogy Karesz Viszen kicserélte a lánckerekeket és a vezérműláncot is. Na akkor kellett volna gyanút fognom, amikor is a csere után - három új és egy használt, de jó állapotú lánckerékkel és új lánccal is lógott a lánc. Akkor kellett volna tovább firtatni a dolgot. De a 7-8 fok még épp jó, mondtuk, és a dolog annyiban maradt.
Namost a helyzet az, hogy az olaj meg csak folyt és folyt. Rövid pihenőkön keveset, hosszabb állásokkor többet eresztett, és nem jöttünk rá. Csiszoltuk G.-val a szelepfedelet, cseréltünk résolajcsövet, takarítottuk a blokkot, hogy lássuk, még honnan jön, de csak nem jöttünk rá.
Karesz a lánccsere akalmával az adagolót is beállíttatta emberével, onnan sem nagyon folyhatott. Felmerült, a főtengely is, persze, de csak félve és remegő térdekkel beszéltünk róla, hogy nehogy valósággá váljon. Haha. Pedig ott volt a baj! De erre már csak Szigetszentmiklóson Dinnyés István Mercedes szervízében derült fény.
