Az állólámpás fórumon változó intenzitással folyik az élet. Néha hetekig, hónapokig nem történik semmi, máskor meg egy bejegyzésre többen is válaszolnak, vagy, mint tegnap történt, a bejegyzés keltette hullámok a fórumról kilépve valódi találkozó formáját öltik.

Miutén elolvastam, hogy az egyik kolléga szétbontott egy állólámpát, és egy másik kolléga érdeklődésére egy hozzám meglehetősen közeli helyszínt jelölt meg, ahol a bontott autót meg lehet nézni, indíttatva éreztem magam, hogy én is bejelentkezzek. Írtam is, hogy majd jelentkezek, és másnapi telefonbeszélgetésünk után, a hozzászólásom után alig egy nappal már ott is álltam a városszéli telephely egyik műhelyében egy kettőbe vágott autó mellett. Új Mercis barátom csak mesélt és mesélt az autóról, a szétvágottról, a sajátjáról, a fiának épített 23-as 200D-ről, amit a friss jogsihoz kap majd nemsokára és amelyet együtt építenek, korábbi autókról, köztük egy híressé vált darabról. (W114 200D, rendszáma BZG-vel kezdődik, melyet új barátom 1990-ben adott el, őelőtte trélert húzott, autómentőként szolgált. A 200D, értik? A leglomhább a dízelek közül.)

Szóval tegnap délután nagyon jó volt, két órán keresztül sztoriztunk, a bontásról, a motor kiemeléséről, automata váltókról, kormányváltó autmatáról, megnéztük, beindítottuk a saját állólámpásainkat, előbb ez én 3.0-mat, aztán az ő 230-asát, (2300 ccm, négyhengeres, benzines.) És ismét működik a kollegialitás, a bontás után barátom a saját autóját tolja majd be a műhelybe télire, és a donor autóból kinyert alkatrészek installálása utánra meghívott, hogy a maradék alkatrészekből válogassam ki, ami nekem kell. (Ablaktörlő lapát, elakadásjelző kapcsoló, jobb első ajtó, stb...) Megint: nem, az a lényeg, itt sem, neki sem, hogy mennyit ér az a konkrét darab, amit felajánlott, hanem, hogy neki van, talán van belőle tartalék is, több meg nem kell, hát vigye az, akinek egy sincs.

Remélem felhív, és időben teszi, hogy tudjak is menni, felajánlottam ugyanis, hogy a saját autójából, amikor kiveszi a motort, (a váltócseréhez muszáj lesz,) átugrom és segítek; így a munkámmal, segítségemmel viszonozhatom a felajánlott alkatrészeket.

Hát így. Van valamid, ami örömet szerez neked, és ezt örömmel osztod meg a másikkal, és önzetlenül segítesz, mert azt is jó látni, hogy a másik örül, hogy halad a dolgaival.

Élmény egy ilyen világhoz tartozni.